Gyakori kérdések

A legfontosabbak összefoglalva a Hajózási Szabályzat alapján:

Mi szükséges a (vitorlás) csónak bérléséhez? A vitorlástanodában lévő (vitorlás) csónakok bérléséhez kell-e hajóvezetői képesítés?

- (vitorlás) Csónakjaink bérléséhez nem szükséges hajóvezetői képesítés.

- A (vitorlás) csónak vezetőjének rendelkeznie kell a vezetéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel, és biztos úszás tudással. Erről a bérlőnek írásban nyilatkoznia kell. A jelenleg hatályos Hajózási Szabályzat szerint (vitorlás) csónakot 14 éves kortól lehet önállóan vezetni. A (vitorlás) csónakjainkoz minden kötelező felszerelést és mentőmellényt biztosítunk.

- csónak definíciója: olyan vízijármű, amelynek testhossza a 7 m-t, vagy motorteljesítménye a 7,5 kW-ot (motorcsónak), vagy névleges vitorlafelülete a 10 m2-t (vitorláscsónak) nem éri el. Nem kötelezett nyilvántartásba vételre, tehát nem kell vizsgáztatni a hatóságnál, és nem kell a vezetéséhez képesítés. A vitorlástanoda ilyen (vitorlás) csónakokkal rendelkezik.

Hajózási Szabályzat II-10. melléklet - KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZIJÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A kedvtelési célú vízijármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:
1. A kedvtelési célú vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízijármű üzemképes állapotáért.
2. A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybevevő) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet (amennyiben nyilvántartásba vételre kötelezett), valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.

Hány éves kortól lehet önállóan (vitorlás) csónakot vezetni?

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről II. rész 1.02 cikk- A vízijármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy
1. (vitorlás) Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az vezethet, aki:
a, a 14. életévét betöltötte (gépi hajtású vízijármű esetén 17.),
b, úszni tud,
c, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,
d, ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.
---
Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt legalább a 16. életévét betöltött vezetőt kell kijelölni. Gépi meghajtású csónak esetén a vezető legalább 17 éves kell, hogy legyen. Csónakkal a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

A 14. életévét be nem töltött kiskorú csak vitorlás oktató felügyelete mellett vezethet (vitorlás) csónakot?

Az elméleti és biztonsági ismeretek megtanulása után szakképzett oktató, vagy edző felügyelete mellett lehet (vitorlás) csónakot vezetni 14 éves kor alatt. Időjárástól függetlenül a mentőmellény viselése minden esetben kötelező.

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről II. rész 4.07 cikk - A csónak és a vízi sporteszköz használata
4. A vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó és kiskorú, valamint a vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. A csónakban tartózkodók közül nyilatkozatot csak nagykorú személy tehet, kiskorú személy minden esetben köteles mentőmellényt viselni.

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről II. rész 1.02 cikk - A vízijármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy
3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és a Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet. Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha
- minden sportolóra folyamatos rálátása van,
- a segítségnyújtáshoz, illetve beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről II. rész 4.07 cikk - A csónak és a vízi sporteszköz használata
3. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete altt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésében tanúsított magatartásáért, továbbá a Szabályzatban előírtak megtartásáért.

Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését a Szabályzat egyéb rendelkezéseink megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen ... szabad oktatni és gyakorolni.

Milyen messze távolodhatok el a parttól?

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről II. rész 9.12 cikk - Vízijárművek közlekedése

1. (vitorlás) Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.

2. (vitorlás) Csónak - a szükséghelyzet kivételével - "Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására" jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. (vitorlás) Csónak - a szükséghelyzet kivételével - "Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre" jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

Hogyan tudom megállapítani, hogy I. fokú, vagy II. fokú viharjelzés van? Mi a teendő viharjelzés esetén?

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság minden év április 1-től október 31-ig üzemelteti a viharjelző rendszereket a Balatonon.
II-5. melléklet II. Fejezet C. - Meteorológiai viszonyok jelzése tavakon

- I. fokú viharjelzés = "Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására"

Az elővigyázatosságra figyelmeztető jelzést percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül.

(vitorlás) Csónak - a szükséghelyzet kivételével - I. fokú viharjelzésnél csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

 - II. fokú viharjelzés = "Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre"

A fenyegető veszélyt jelző figyelmeztetést percenként 90 felvillanással működő sárga vilogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.

(vitorlás) Csónak - a szükséghelyzet kivételével - II. fokú viharjelzésnél nem közlekedhet.

Kötelező a mentőmellény viselése?

Igen, minden esetben kötelező a mentőmellény viselése időjárástól függetlenül. Fontos, hogy vitorlázás közben mindenki jól érezze magát, de a legfontosabb, hogy mindeközben végig biztonságban legyünk a szabályokat betartva.

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről II. rész 4.07 cikk - A csónak és a vízi sporteszköz használata

4. A vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó és kiskorú, valamint a vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. A csónakban tartózkodók közül nyilatkozatot csak nagykorú személy tehet, kiskorú személy minden esetben köteles mentőmellényt viselni.

39/2003. (VI.13.) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről II. rész 4.05 cikk - Csónak és kishajó biztonsági követelményei

3. Ha a csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság - ideiglenesen - nem tartható meg, a csónakban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek.
[A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:
 a, a Balatonon 0,3 m,
 b, más vízterületen 0,25 m.
Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.]

Milyen biztonsági előírások vonatkoznak a (vitorlás) csónakra? Milyen kötelező alapfelszereléssel közlekedhet a (vitorlás) csónak?
Hajózási Szabályzat II-1. melléklet - BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

I. Kishajókra és csónakokra vonatkozó előírások
1. A kishajó és a 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a külön jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak teljes terhelés melletti elárasztása esetén is úszóképesnek kell maradnia.
4. A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:
a, a Balatonon 0,3 m,
b, más vízterületen 0,25 m.
Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.
(39/2003. (VI. 13.) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről II. rész 4.05 cikk - Csónak és kishajó biztonsági követelményei
3. Ha a csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság - ideiglenesen - nem tartható meg, a csónakban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek.)
5. Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés (II-2. melléklet) tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Hajózási Szabályzat II-2. melléklet - CSÓNAK KÖTELEZŐ FELSZERELÉSE

1. Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:
a, mentőmellény - a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,
b, evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c, horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),
d, kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm,
e, legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db,
f, fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db,
g, a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,
h, ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék -1 db.

2. Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
a, mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
b, evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c, legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db,
d, kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc - 5 fm,
e, a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,
f, fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db.